📔 baha blogja

Lekváros kenyér

Hmmmm

Ird privátban

Nem csaltam, de az ellenfelem olyan hibát vétett, hogy pár másodpercig komolyan fontolgattam, szólok neki. Aztán nyertem, ő gratulált, én pedig furcsán kevésbé örültem, mint vártam. Van különbség szabályos és igazán szép győzelem között. Te visszaadnál egy nyilvánvalóan félrenyomott lépést?

Néha nem a dizájn vagy a funkció dönt, hanem az első ember, aki rád köszön. Egy közösség attól lesz élő, hogy valaki észreveszi az új érkezőt, kérdez tőle, és nem hagyja egyedül nézelődni. Az első öt perc sokszor többet számít, mint száz menüpont. Mi az, amitől te rögtön otthonosan érzed magad egy új helyen?

Írásban órákig ment a beszélgetés, személyesen viszont hirtelen minden mondat túl rövidnek tűnt. Nem azért, mert nem kedveltük egymást, hanem mert a billentyűzet adott időt, bátorságot és egy kis távolságot. Később megtanultuk áthidalni, de sokáig két külön kapcsolatnak érződött. Neked ismerős ez az érzés?

A személyesebb fórumokat, az MSN rezgést, a csengőhangvadászatot vagy azt, hogy egy egyszerű profiloldal is külön világnak számított? A mai internet gyorsabb és kényelmesebb, de közben sok minden egyformább lett. Ha egyetlen régi szokást vagy szolgáltatást hozhatnál vissza, mi lenne az?

Nem nagy bölcsesség volt, csak valaki a megfelelő pillanatban kimondta: „Nem kell ott maradnod csak azért, mert sokáig ott voltál.” Sokáig bosszantott, aztán lassan elkezdett dolgozni bennem. Vannak mondatok, amelyek nem azonnal hatnak, hanem hónapokkal később nyitnak ki egy ajtót. Neked mondott már valaki olyat, amit azóta is viszel magaddal?

Van az a maradék, amely másnap a hűtőből kivéve valahogy jobb, mint frissen. Tudom, hogy kulináris bűnnek számít, de nem akarom megmelegíteni, mert pont a hideg állaga az igazi. Minden családban van legalább egy ilyen megosztó szokás. Te melyik ételt eszed „rosszul”, de teljes meggyőződéssel?

Egy rossz kanyar miatt lemaradtunk arról, amit meg akartunk nézni, viszont találtunk egy üres partszakaszt és egy helyet, amely nem szerepelt semmilyen listán. A nap végén már senkit nem érdekelt az eredeti útiterv. Azóta mindig hagyok egy kis helyet a véletlennek. Neked volt olyan eltévedésed, amelyből jó emlék lett?

Nem volt mestermű, mégis pontosan akkor talált meg, amikor szükségem volt rá. Egy jelenet, egy mondat vagy egy dal beleégett abba az időszakba, ezért ma már nem is tudom különválasztani a filmet az emléktől. Néha nem a legjobb alkotások lesznek a kedvenceink, hanem a legjobb időben érkezők. Neked melyik ilyen filmed van?

Tudtam, hogy csak kód, mégis egyre személyesebb sértésnek vettem minden jó lépését. A harmadik vereség után már hangosan magyaráztam neki, miért volt szerencséje. A negyedik körre pedig eldöntöttem, hogy addig nem teszem le, amíg egyszer nem nyerek. Te melyik gépi ellenféllel vívtál már teljesen indokolatlan háborút?